A cégeknek folyamatosan reagálniuk kell a külső környezet hozta kihívásokra. A megfelelő akciók kiválasztásában nagy szerepe van a cégben felhalmozott tudásnak. Egyre inkább előtérbe kerül a tudásmenedzsment, amelyhez a modern technológia hatékony eszközöket biztosít. Gondoljunk a wikipediára, szakmai blogokra, mikroblogokra, de munkahelyi szinten például a megosztott dokumentumokra, üzenőfalakra, belső kommunikációs felületekre.
A tavaly júniusban életbe lépett új Munka Törvénykönyve lényegesen nagyobb teret ad egy munkaviszony létesítésekor a megállapodásokon alapuló szabályozásnak. A legnagyobb különbség az előző törvényszöveghez, hogy sok esetben a munkavállaló hátrányára is eltérhet a kollektív szerződés a törvényi szabályozástól, például akár az életkor alapján járó plusz szabadság napok száma is csökkenthető a kollektív szerződésben.
A korábbi szolgálati idő elismerési kérelem helyett januártól adategyeztetési eljáráson lehet tájékoztatást kérni a biztosítottaknak jogviszonyukról. Az eljárás célja, hogy összegyűjtsék a nyugdíjazáskor figyelembe vehető valamennyi jogviszonyt, szolgálati időt, keresetet és levont nyugdíjjárulékot azért, hogy az ügyfél az esetleges hiányosságokat pótolhassa. Az eljárás menetéről készítettem az alábbiakban összefoglalót.
Mit tehet a vállalkozás, ha olyan ügyletbe „botlik”, ahol az adójogi megítélés bizonytalan? Az adózási biztonságot szolgálja a feltételes adómegállapítás jogintézménye, amikor egy szerződés vagy jogügylet megvalósulása előtt tanácsot kérhetnek a vállalkozók a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Az eljárás azonban kevéssé népszerű a vállalkozások körében, ennek okairól, magáról az eljárásról és a 2013-as változásokról készítettem összefoglalót.
2006. óta alkalmazhatja a NAV szankcióként az adószám felfüggesztést, a feketegazdaság visszaszorítása és a fiktív adózók kiszűrése érdekében. A szankció nem feltétlenül jelez főbenjáró bűnt, ha elhárul a felfüggesztés okát jelentő körülmény, akkor határozatot hoz a NAV a felfüggesztés megszüntetéséről. A cikkben összegyűjtöttem, milyen következményekkel kell szembe néznie felfüggesztéskor az adózónak.
A munka ünnepéhez kapcsolódó témát vettem elő, és mivel május 1. munkaszüneti nap volt, így a cikkben azt szeretném bemutatni, hogy mennyit lehet keresni egy–egy vasárnapi, vagy ünnepnapi „munkás” nappal. Tévedés azt hinni, hogy mindenki, aki ünnepnap dolgozik, többet is keres ezeken a napokon. Amennyiben a vasárnapi munkavégzés az adott munkakör sajátossága, nem jogosult a munkavállaló pótlékra. Természetesen a kollektív szerződésben vagy a munkaszerződésben a dolgozó számára kedvezőbb irányba is elmozdulhatnak a felek.
//Szerintünk
